Élhető Vidék Tábor Visnyeszéplakon

ez a kis közösség nemcsak elméletben, hanem a mindennapok gyakorlatában is a természetközeli életet választotta. Olyan életformát, amely a hagyományos paraszti tudásra épül, és célja, hogy minél kisebb ökológiai lábnyomot hagyjon maga után.
A tábor is ezt a szemléletet képviselte – tematikus napok keretében mutatta be, hogyan lehet vidéken, közösségben élve valódi, helyi megoldásokat találni az egyre égetőbb ökológiai és társadalmi válságra.

Tanulás, élmények és természetközeli tapasztalatok

A három nap alatt elismert előadók és szakemberek kalauzolták a vendégeket olyan témákban, mint a fenntartható mezőgazdaság és gyümölcsészet, az ökoépítészet, vagy a természetes életmód – ideértve a gyógynövények világát, az erdő-mező kincseit, és a testi-lelki egészséghez vezető utakat. Ami különösen inspiráló volt: nem csak hallgatták az elméleti tudást, hanem ki is próbálhatták azt a gyakorlatban. Részt vehettek erdőjáráson, ahol ehető növényeket gyűjtöttek és kóstoltak, építettek szalmabálaházat és paticsfalat, meglátogatták a helyi alkalmazkodó gyümölcsészek kertjeit, és mélyebben is beleláthattak ebbe a különleges mezőgazdasági ágazatba.
Bár a programok főként felnőtteknek szóltak – hiszen komoly témák kerültek terítékre –, sokan érkeztek családostul, kisgyermekekkel. A szervezők gondoltak a legkisebbekre is: számukra egy ökojátszóházat alakítottak ki, ahol természetes anyagokból készült játékokon keresztül ismerkedhettek meg a környezetvédelem alapjaival, játékosan, élményszerűen.
A táborozók számára sátorhelyeket biztosítottak a falu egyik árnyas, fákkal ölelt területén – igazi tábori hangulat, madárcsicsergéssel és csillagos ég alatti éjszakákkal. Itt tényleg minden adott volt ahhoz, hogy az ember kicsit kiszakadjon a hétköznapokból, és újra ráhangolódjon a természet ritmusára.

Közös étkezések és esték a tábortűz mellett

Számomra különösen nagy öröm volt, hogy a tábor konyháját vezethettem, mivel régóta visszajárok a faluba, rengeteg barátot és élményt kötök ehhez a helyhez.
A menü kialakításánál törekedtem arra, hogy azt helyi, szezonális és egészséges forrásból származó alapanyagokból tudjuk elkészíteni. Az ebédek főként magyaros, kiadós fogásokból álltak – volt lecsó, puliszka, babgulyás, gyümölcsleves, sőt még dahl, egy fűszeres indiai főzelékféle is, amit a vegán vendégeink különösen kedveltek. A svédasztalos reggelik és hideg vacsorák során házi sajtok, füstölt finomságok, friss pékáruk, különféle kencék és kásák kerültek az asztalra. Egyik este kenyérlángos is sült, ami nagy sikert aratott.
A legnagyobb kihívást talán az jelentette, hogyan találjuk meg az egyensúlyt a húsos, vegetáriánus és vegán étrendek között – de végül sikerült úgy alakítani a menüt, hogy mindenki találjon benne számára megfelelő, finom fogásokat.
Az estéket mindig valamilyen közösségi élmény zárta: könnyűzenei koncert, néptánctanítás, majd táncház élőzenével – ez volt a pont az „i” -n minden nap végén. Ezek az esték nemcsak szórakozást nyújtottak, hanem erősítették a közösségi összetartozás érzését is.
Ez a három nap számomra nemcsak a munkáról és a főzésről szólt, hanem valódi kikapcsolódás és feltöltődés volt. Egy kis időre átélhetővé vált, milyen az, amikor összhangban élünk a természettel, egymással és önmagunkkal.
Ha érdekelnek a természetközeli megoldások, az ökológiai életmód, vagy csak egy kis lelki és testi feltöltődésre vágysz, akkor jövőre mindenképp érdemes ellátogatni Visnyeszéplakra – engem biztosan ott találsz majd!

Valach Dominik